Szolyvai Emlékpark
1944 őszén a bevonuló szovjet csapatok nyomában érkező belügyi egységek a magyarok és németek által lakott településekről minden 18 és 50 év közötti férfit összeszedtek, és a Szolyván kialakított gyűjtőlágerbe zártak az embertelen bánásmód, az áldatlan körülmények, és járványos betegségek miatt több ezren lelték itt halálukat. 1944 ősze ily módon vált kárpátaljai magyar holokauszttá, Szolyvát pedig a koncentrációs táborba zárt foglyok szenvedése magyar golgotává avatta.
1989. november 24-én a KMKSZ és a megyei rehabilitációs bizottság közös szervezésében sor került a szolyvai emlékpark alapkőletételére. A sztálinizmus áldozatainak emlékparkját az egykori lágertemető területén hozták létre. Az emlékpark bizottság elnöke Tóth Mihály lett, 2000 és 2004 között ukrán parlamenti képviselő, aki mind a mai napig (2007) betölti ezt a tisztségét.
2004 novemberére az elhurcolások hatvanadik évfordulójára elkészültek azok a márványtáblák, amelyekre a sztálini lágerekbe odahalt ártatlan áldozatok nevét vésték fel. A több mint 12 ezer személy nevét településenként írták fel.
2006-ra elkészült az a lista is, amelyen azoknak az áldozatoknak a neve szerepel, akiket a Csonka-Beregből hurcoltak el a gyűjtőtáborba, és itt lelték halálukat. Az emlékbizottság (2007) most azon fáradozik, hogy az 1 200 áldozat nevét márványtáblába véssék, s a márványlapokat elhelyezzék a siratófalon. 1989 óta minden évben a magyar érdekvédelmi szervezetek koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak a szolyvai emlékparkban.
A Vereckei-hágót meglátogató magyar turistacsoportok nem mulasztják el felkeresni és kegyeletüket leróni a Kárpát-medencei jelentőségű emlékpark területen nyugvó ártatlan áldozatok előtt.
