Marosvásárhelyi vár
A marosvásárhelyi vár a település belvárosában található. Erdély és Székelyföld egyik legnagyobb vára, megközelítőleg 4,5 hektáron fekszik és 7 bástyával rendelkezik. A vár udvarának délnyugati részén a református Vártemplom, a délkeleti részen a várparancsnoki épület fekszik.
1492-ben Báthory István erdélyi vajda egy erődöt építtetett az itt álló templom és kolostor köré a székelyek könnyebb ellenőrzéséért. Az erődöt 1601-ben (Basta és Mihály vajda idején) lerombolták. 1602-ben Borsos Tamás (látva a brassói vár védelemnyújtó szerepét) rávette a város polgárságát a vár felépítésére, melyet 1658 körül fejeztek be. 1910-ig a vár körül védőárok is volt, amelyet városrendezési okokból szüntettek meg. A vár nyugati oldalán kettős falat húztak fel, mivel itt a várárok nem nyújtott védelmet. 1962-ig a várban levő épületek (a vártemplom és a hozzá tartozó épület kivételével) katonai célokat szolgáltak.
Ekkor határoztak úgy, hogy az épületeket múzeumokká alakítják, és a vár területén pihenőparkot hoznak létre.
Az egykori vár falai mintegy 3,5 ha területet zárnak közre. Napjainkban is áll még az öt sokszögű saroktorony, a Kapubástya, továbbá a kiképzésükben nagyon hasonló, négyzetes alaprajzon emelkedő Kisbástya és részben a Lakatosok bástyája is. Elnevezésük ellenére az említett védművek aligha tekinthetők bástyáknak, mivel méreteik és belső kiképzésük egyértelműen ágyútornyokra vall. A kápolnaszentély legfelső szintjén és az egyes bástyákon továbbá kisebb kaliberű lőfegyverek számára kialakított, fordított kulcslyuk alakú, vagy állított téglalap alakú lőréseket is megfigyelhetünk. A Kapubástya és a Kisbástya szuroköntő sorral is rendelkezik. Ez a középkori hadi technikából örökölt védőelem arról árulkodik, hogy a vár építői tüzérségi ostromra nem számítottak.
A várfalakon viszonylag kevés feliratos emléket és építészeti díszítőelemet találunk. A Kapubástya emeletén, reneszánsz ajtókeretbe vésték az építési évszámot (1613).
A Szabók-bástyájának déli oldalán két emléktáblát helyeztek el. A jobb oldali tábla mára már részben lekopott. Latin felirata a céh elöljáróinak a büszkeségét közvetítette, akik Szabó Péter és Tordai Pál városi bíróságának idejében emeltették a bástyát. Az eredeti felirat szövege magyar fordításban így szól: "Előbb írt atyáink semmit sem építve múltak ki, mi, a fiaik azonban a pusztaságba falakat, erősséget építettünk, kezdve Szabó Péter bíróval az 1638. évben és befejezve Tordai Pál diákkal, aki 1640. október havában bíráskodott a városban". A bal oldali töredékes felirat idézet a Vulgata Példabeszédek könyvéből (Péld 18, 10).
