Az Esztergomi Bazilika
Az esztergomi várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be a magyar történelemben. Kiemelkedő jelentőségét, fontosságát az évszázadok viharai és csapásai sem csökkentették. Része van ebben a Duna-kanyar fölé emelkedő festői fekvésének, dombok övezte természeti szépségének csakúgy, mint azoknak az épületeknek, amelyek hol világi, hol egyházi központtá emelték. Könnyen megközelíthető és mégis elszigetelt, jól védhető, ünnepélyes hatású, de természeti adottságai révén vonzó és feloldást nyújtó tájegység. Nem meglepő, hogy előbb a magyar uralkodók székhelye, majd a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett.
Az újkorban csupán egy templomot emeltek a Vár-hegyen, de ez a templom méreteiben messze felülmúlja az eddig említetteket, egyszersmind magában hordozza az eddig említett egyházak szellemi örökségét, ez a
Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház.
A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház vagy közkedvelt rövidítése alapján Esztergomi bazilika, egy a 19. században épült klasszicista stílusú székesegyház az esztergomi Szent István téren.
Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország legmagasabb épülete is egyben. Méreteit tekintve a Európa egyik legnagyobb bazilikája, világviszonylatban pedig a tizennyolcadik helyen áll. Az épület továbbá Magyarország fő egyházmegyéjének főszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika mellett.
Az esztergomi székesegyház - építészeinek eltérő elképzelései ellenére is - monumentálisan egyszerű, szép, harmonikus és összefogott alkotás, egyszóval igazi klasszicista remekmű.
